Ingyenes árajánlat
Szeretné, ha kockázatok és kötelezettségek nélkül felmérnénk ingatlanját? Menjen biztosra és éljen a lehetőséggel: Budapesten 2.000 ft, vidéken mindössze benzinköltségen kiszállunk, felmérjük ingatlanját és ingyenesen elkészítjük Önnek az árajánlatot is az Ön igényeinek és elvárásainak megfelelően, így Ön nyugodtan és alapos mérlegelést követően dönthet. Hívjon most vagy töltse ki az alábbi űrlapot!
Bővebben2016-12-12
Első fejezetünkben nézzük meg hogyan is készül a műanyag nyílászáróink legfőbb alapanyaga az üvegtábla. A síküveget vagy ablaküveget a korai iparosok felolvasztották, majd vashengerek segítségével egyenletes felületűvé hengerelték. Ezt a technológiát váltotta a mai iparban is használt eljárás, amely végterméke az úsztatott, vagy angolul „float” üveg. Ezt a technológiát a Pilkington testvérek dolgozták ki és kezdték el használni az 1950-es években. Az újítás abban rejlett, hogy több mint 1000 °C fokos üvegolvadékot folyékony ónfürdőre vezették, ahol az elterült. Az eljárás által precíz felszín és optikailag torzításmentes üveg jön létre. A fürdő után ellenőrzött körülmények között hűtik, majd alapos minőségellenőrzésnek vetik alá.
Kezdetben az nyílászárók egy réteg üveget tartalmaztak, amelyet fa keret foglalt magába. Ennek a hőszigetelő képessége igen csekély volt. Ezeket a nyílászárókat váltotta az úgynevezett Thermoplan üvegezéssel ellátott nyílászáró. Ezeknek az üvegszerkezete 4-16-4 struktúrában épült fel. Ez azt jelenti, hogy 4 mm vastag üvegtáblát 16 mm légréteg követett, majd ismét egy 4mm vastag üvegtábla zárta a szerkezetet. Ez a rendszer már hasonlít, a ma elterjedt műanyag nyílászárók üvegrendszereihez. Az ezzel a technológiával gyártott nyílászárók, már lényegesen jobb hőszigetelő tulajdonságokat mutatnak, mint a korábbi egyrétegű rendszerek. A XXI. század elején azonban, már ezek a rendszerek sem elégítik ki a technológiai előírásokat.
A két réteg közötti levegőt, más olyan gázokra cserélték, amelyek hővezető képessége lényegesen kisebb, mint a levegőé. Erre a célra az argon és kripton gázokat kezdték el használni.
A modern nyílászáró gyártók további újításokat vetettek be a hőátbocsátási tényező csökkentése érdekében. Az üvegszerkezet lakás oldali ablaktábláját bevonták egy úgynevezett Low-e bevonattal. Ez egy nagy hatékonyságú és ultra vékony nemesfém réteg, ami lehetővé teszi a napenergia felhasználását. A bevonatnak köszönhetően a napsugárzás szinte akadálytalanul jut be a helységbe, viszont a kifele áramló hőt bent tartja a fűtött épületen belül.
A fenti technológiai újítások mellett is elmentek az igények ezért a kétrétegű üvegrendszereket, elkezdte felváltani a három rétegű üvegezés. A háromrétegű üvegek általában 4-12-4-12-4 rétegrendben épülnek fel. A két szélső réteg low-e bevonattal ellátott üveg, míg a középső hagyományos sík üveg. A rétegek között a már említett argon és kripton gázokat alkalmazzák.
A fenti tulajdonságok mérésére vezették be az úgynevezett hőátbocsátási tényező mértékegységét, aminek a jele U. Korábban a mértékegységet k –val jelölték, azonban teljesen mindegy melyiket használjuk, mindkettő jelentése azonos. Jelenleg az U jelölés az elterjedtebb. Az Ug az üvegszerkezet, az Uw pedig a teljes nyílászáróra vonatkozó hőveszteséget mutatja meg. Mértékegysége a W/(m^2K). Mint az cikkünk korábbi részeiből kiderült, minél kisebb az U érték, annál jobban hőszigetelő a nyílászáró. Cikkünk további részében az Ug értékről lesz szó, ami az üvegszerkezet hőátbocsátási tényezőjét mutatja meg.
Többrétegű üvegezés hőátbocsátási tényezője a következőképpen számítható:
A fenti képlet bonyolultnak tűnik, de megrendelőinknek a számításokkal nem kell foglalkoznia, hiszen minden általunk forgalmazott nyílászárón fel van tűntetve a pontos Ug érték, amelyről tanúsítvánnyal is rendelkezünk.
A fenti adatok alapján látható, hogy a 4-16-4 üvegezés esetében az Ug érték 2,8 W/m2K, míg az utolsó sorban található 4Lowe-12Kr-4Fl-12Kr-4Low-e üvegezés esetén az Ug=0,4 W/m2K. A különbség 2,4 W/m2K. Egyszerűsítsük le, és nézzük meg egy gyakorlati példán keresztül.
Tegyük fel, hogy lakásunkban, a téli időszakban 20 Celsius fokos hőmérsékletet szeretnénk, és körülbelül 10nm üvegfelülettel rendelkezik a lakásunk. Amennyiben a fenti táblázat legfelső sorában található rendszert használjuk a hőveszteségünk: 2,8*10*20=560Watt
Ha viszont az alsó sorban található modern kripton gázzal töltött 3 rétegű rendszert alkalmazzuk, akkor lényegesen kisebb hőveszteségi tényező mellett, sokat takaríthatunk meg : 0,4*10*20=80Watt
A különbség a két Ug érték között 2,8-0,4=2,4. A két rendszert összehasonlítva megtakarításunk 480Watt, ami azt jelenti, hogy a megtakarított energiával megközelítőleg 5 db 100 wattos izzót tudunk üzemeltetni. Vagy amennyiben modern led technológiát alkalmazunk a világításra a teljes világítási költséget megspórolhatjuk.
Reméljük, hogy a leírt számítások alátámasztják, hogy mennyire is megéri modernizálni nyílászáróit.
